A Magyar Tudományos Élet Központja, Kategória:magyarország Tudományos Élete – Wikipédia
- Nemzeti évfordulóink 2010 - Google Könyvek
- Kategória:Magyarország tudományos élete – Wikipédia
- A Magyar Tudományos Akadémia története
"…és ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő honosainknak magyar neveltetését, jószágomnak egy évi jövedelmét feláldozom reá. " 190 éve, 1825. november 3-án alapították a Magyar Tudományos Akadémiát (MTA). "Nekem itt szavam nincs. Nem vagyok tagja a követek házának. De birtokos vagyok; és ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő honosainknak magyar neveltetését, jószágomnak egy évi jövedelmét feláldozom reá. " (Széchenyi István 1825. november 3-i felszólalása) Egy magyar tudományos szervezet létrehozásának gondolata már a 18. században felvetődött. Bél Mátyás evangélikus lelkész, polihisztor 1735. évi tervezete, majd más javaslatok után Bessenyei György író, filozófus Egy Magyar Társaság iránt való jámbor szándék (1790) című munkájában indítványozta egy tudományos társulat létrehozását. Fejér György teológus, történész is ezt javasolta 1809-ben megjelent értekezésében. 1825. november 3-án az I. Ferenc király által összehívott reformországgyűlés alsótáblai ülésén született meg a Magyar Tudományos Akadémia, mely a következő évtizedektől a hazai tudományosság és művészet, illetve a magyar nyelv ápolásának legjelentősebb intézménye lett.
Nemzeti évfordulóink 2010 - Google Könyvek
- Kategória:Magyarország tudományos élete – Wikipédia
- A magyar tudományos élet központja
- Babakocsi eladó Kaposvár (új és használt) - Startapró.hu
- A Magyar Tudományos Akadémia története - Cultura.hu
A Magyar Tudós Társaság 1840-ben vette föl az Akadémia nevet, és a 19. századi magyar történelem viharai ellenére töretlen fejlődésnek indult: az intézmény 1826-ban alapított könyvtára 1844-ben nyitotta meg kapuit, 1865-re a pesti Duna-parton felépült a Friedrich August Stüler által tervezett neoreneszánsz székház, mely mind a mai napig otthonául szolgál a magyar szellemi élet fellegvárának (dísztermének freskóit Lotz Károly festette). 1925-ben, az Akadémia alapításának centenáriumán az országgyűlés törvénybe iktatta Széchenyi István és a Magyar Tudományos Akadémia történelmi érdemeit. 1997 óta november 3-a a Magyar Tudomány Napja. Az akadémia az 1870-es évektől az ország tudományos életének központja lett, tudományos kutatók és kutatóintézeti hálózata révén a szellemi élet fő szervezőjévé vált. Tagjainak munkája révén megnőtt a magyar alkotók számottevő szerepe a tudomány világában. Az Akadémiának ma 285 rendes tagja van és tizenegy osztálya. Elnöke Lovász László matematikus.
Kategória:Magyarország tudományos élete – Wikipédia
A mai Magyar Tudom�nyos Akad�mia el�dje 1830-ban kezdhette meg t�nyleges m�k�d�s�t, miut�n az uralkod� 1830-ban elfogadta az alapszab�lyokat s ugyanazon �v november 17-�n a Tud�s T�rsas�g igazgat�s�ga megtarthatta els� �l�s�t Pozsonyban. Eln�kk� Teleki J�zsefet, aleln�kk� Sz�chenyi Istv�nt v�lasztott�k, kinevezt�k a T�rsas�g els� 23 rendes tagj�t is. Els� k�zgy�l�s�t 1831. febru�r 4-�n tartotta. A t�rsas�g szervezeti szab�lyzat�t A magyar tud�s t�rsas�g alaprajza �s rendszab�sai (Pest, 1831) c. kiadv�ny k�z�lte. Ennek �rtelm�ben 42 rendes, 24 tiszteleti �s meghat�rozatlan sz�m� levelez� tagot fogadhatott tagjai k�z�. L�trehozt�k a nyelvtudom�nyi, b�lcseleti, t�rt�neti, matematikai, term�szettudom�nyi, t�rv�nytudom�nyi oszt�lyokat. A nyelvtudom�nyi oszt�ly tagjaiv� Kisfaludy K�rolyt, Kisfaludy S�ndort, V�r�smarty Mih�lyt, Toldy Ferencet, K�lcsey Ferencet, P�zm�ndi Horv�t Endr�t �s Guzmics Izidort v�lasztott�k, Berzsenyi D�niel a b�lcseleti oszt�ly tagja lett, Kazinczy Ferenc pedig a t�rt�neti oszt�lyba ker�lt.
Az Akadémia az 1870-es évektől az ország tudományos életének központja lett. Napjainkban 11 tudományos osztálya működik: 1. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya 2. Filozófiai és Történettudományok Osztálya 3. Matematikai Tudományok Osztálya 4. Agrártudományok Osztálya 5. Orvosi Tudományok Osztálya 6. Műszaki Tudományok Osztálya 7. Kémiai Tudományok Osztálya 8. Biológiai Tudományok Osztálya 9. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya 10. Földtudományok Osztálya 11. Fizikai Tudományok Osztálya Kis ország vagyunk, és sportolóink mellett egyedül a magyar furfangra, a tudományok művelőire lehetünk csak büszkék. Nem szabadna hagyni, hogy egy aktuális politikai vezetés a propaganda eszközeivel átvegye az irányítást a magyar szellemi élet felett. Még akkor sem, ha közben azt hangoztatják: "De a Gyurcsány is lopott! " Még ha ennek semmi köze sincs ehhez a témához. fotó:
A Magyar Tudományos Akadémia története
Magyar Tudományos Akadémia - a magyar tudományos élet központja Emlékeztek még azokra a tanórákra, talán általános iskolai korból, amikor arról beszélt a tanár, mennyi klassz dolgot találtak fel magyar tudósaink? És mennyire lehangoló volt azt megtudni, hogy ezeket mind külföldön tudták csak kitalálni, mert itthon egyszerűen nem voltak hozzá megfelelő körülmények? És emlékeztek-e azokra a történelemórákra, mikor azt tanították, hogy Széchenyi István a saját vagyonát ajánlja fel arra, hogy a tudományt itthon is megbecsüljék? A magyarság egyik legnagyobb erényét, a tudomány iránti kíváncsiságot próbálja meg most szétverni a Fidesz azzal, hogy saját irányítása alá szeretné vonni a tudományos életet. "Majd mi megmondjuk, mit kutathattok! " Nonszensz, ugye? A napokban emiatt rengeteg médium foglalkozik az MTA-val, amit a kormánypárt készül kézi irányítás alá venni. De mi is az az "MTA"? Ez a Magyar Tudományos Akadémia rövidítése. Ők egy olyan csoport, akiknek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a kutatások támogatása, és a magyar tudomány képviselete.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Alkategóriák Ez a kategória az alábbi 8 alkategóriával rendelkezik (összesen 8 alkategóriája van). A(z) "Magyarország tudományos élete" kategóriába tartozó lapok A következő 14 lap található a kategóriában, összesen 14 lapból.