Írta Dr. Domokos Zoltán. Közzétéve itt: Újdonságok A Szerencsi Mezőgazdasági Zrt. charolais törzstenyészetének szemléjére 2020. október 15-én, Hódos tanyán került sor. A tenyészetet Sváb István szarvasmarha ágazat üzemigazgató, valamint Balogh Zsolt és Bodnár Lajos képviselték, míg a szemlebizottságot Dr. Domokos Zoltán, Jancsó István és Tóbis Dániel alkották. A tenyészetben 390 tehenet tartanak, melyek közül 85 lett kijelölve minősítésre. Közülük kiérdemelte 39 a bikanevelő, 29 elit bikanevelő és 7 tehén az embrió donor minősítést. A bizottság 106, 5 pont megadása mellett a tenyészetet mindenben megfelelt minősítéssel tartotta meg státuszában és gratulált a charolais fajtajelleg további látványos javulásához. A képen balról Bodnár Lajos, Dr. Domokos Zoltán, Tóbis Dániel, Jancsó István, Sváb István és Balogh Zsolt látható. További képek a "Fotók" mappában is találhatók, ami ide kattintva is elérhető.
Tej, tea, mogyoró, cukor, tonhal, tyúk, marha, olíva és talán a legfontosabb a kenyér. Az emberiség – azaz 7, 8 milliárd ember – élelmezésének legfontosabb termékei. Törökország lakossága napjainkban már 80 milliónál is több. És ennyi embert naponta többször megetetni nem kis feladat. Ráadásul bőségesen, mert a török ember – ahogy a magyar is – szeret enni. Milyen történelme van, hol termelik, hogyan dolgozzák fel, milyen úton érkezik hozzánk – a lakossághoz – ez a sok finomság? Mennyi fogy belőle naponta és évente? Ezekre a kérdésekre ad választ a Yiyeceğin Serüveni című dokumentumfilm-sorozat, melyet a TRT Belgesel csatorna készített. A film nyelve török, ám igazán szórakoztató, humorral fűszerezett módon, emlékezetes képek és hihetetlen fogyasztási számok bemutatásával ismerkedhetünk meg a különböző nyersanyagok missziójával, az élelmiszerek útjával, így a nyelv ismerete nélkül is érdemes belenézni. A YouTube-ra feltöltve 11 teljes epizódot láthatnak, melyek közül a Törökországban legfontosabb élelmiszereket részletesen is bemutatjuk.
4. évad 4. Száguldj velem! 00:10 Bűbájos boszorkák 2. évad 4/22 A sátán zenéje 01:05 Klinika Új generáció 2. évad 14/42 - Az igazi A szomszéd főztje... 268/ Bálint Ádám 02:50 BookR KIds A török és a tehenek 05:55 Rege a csodaszarvasról 06:00 Lakosztály 105/ 06:15 Ötcsillagos szerelem 1. évad 18/20 A rajongó Az alibi 07:50 A Guldenburgok öröksége 3. évad 9/13 A tékozló fiú 09:50 A Guldenburgok öröksége 3. évad 10/13 Az utolsó szalmaszál 10:50 Az álmok szigete 2. évad 5/9 Kinek a gyereke? 11:50 Az álmok szigete 2. évad 6/9 Celia néni gyógyulása 12:50 Álomhotel 13/14 Malajzia 13:50 Nyomozás Velencében 7/18 A lagúna törvénye 15:50 A Chanel a mindenem!
A tehenek pedig láthatóan élvezték, de legalábbis érdeklődve hallgatták: my parents are such goofs they drove out to the backroads so my dad could play the cows the songs he's been learning on the saxophone pt. 1 — Erin Herrmann (@erinmherrmann) June 26, 2019 A produkciót az oregoni Rick Herrmann mutatta be, de nem valamiféle tehenekhez fűződő különös vonzalom vezérelte, csak közönség előtt szeretett volna gyakorolni: hét hónapja tanul szaxofonozni, és eddig csak a családja, illetve a kutyájuk előtt tudott játszani, utóbbi ráadásul nem is volt ettől túl lelkes. Aztán a felesége egy hasonló videó hatására javasolta, hogy álljanak meg az út szélén, hátha a tehenek hálásabb közönségnek bizonyulnak. És tényleg.
A tea A világon – a víz után – a második legtöbbet fogyasztott folyadék a tea. Teából naponta 250 millió csészényit fogyaszt el a 80 millió lakosú Törökország. Tíz olimpiai úszómedencét lehetne vele megtölteni naponta. Acığı olur, demli olur, tavşan kanı olur, paşa çayı olur – sorolják a filmben. Azaz ennyi módon kérhetik a teát, mely annyit tesz, hogy lehet kevésbé erős, nagyon erős, vöröses színű és nagyon erős vagy hidegebb vízzel kevert tea. Törökország a világon az ötödik legnagyobb teatermesztő. A film bemutatja azokat a feltételeket, amelyek a tealevelek bő terméséhez szükségesek: 200 mm csapadék, 70% páratartalom, elegendő napsütés, éves átlagos hőmérséklet minimum 14 fok. Ezért az északi féltekén mindössze a 42. szélességi fokig, délen a 27. fokig ideális a környezet a teatermesztésre. Törökország megfelel ezen feltételeknek és évente 1 300 000 tonna teát termesztenek. A szüret és a feldolgozás folyamatát nézzék meg a filmben! Gyönyörű zöld hegyoldalakon kalandozhatnak. Ha pedig tehetik, látogassanak el egyszer a Fekete-tenger partjára és tegyenek üzemlátogatást a számtalan teafeldolgozó egyikében!
MintaPinty Zenekar - A török és a tehenek - YouTube
Mellé állnak fotózkodni, letépik a mutatós, hatalmas virágot, letörik a levelét, a szárát, ezekből pedig mondhatni kifröccsennek a toxikus vegyületet tartalmazó nedvek. A szára ráadásul üreges, főleg gyerekeket csábíthat arra, hogy trombitának, távcsőnek használják, vagy rögtönzött kardpárbajt rendezzenek. Megfelelő szaktudással gyógyszer A toxikus anyagok egyébként a növények anyagcsere-folyamatainak eredményeként keletkeznek. Míg az állatok egyszerűen és gyorsan megszabadulnak a nem kívánt anyagoktól, addig a növények lehetőségei jóval korlátozottabbak: Azokat a bonyolultabb molekulákat, amelyeket nem tudnak elpárologtatni, kiválasztják, átalakítják, és úgynevezett váladéktartó képletekben raktározzák – jegyzi meg Béni Szabolcs. Képzeljük el úgy, ahogy mi kezeljük a nukleáris hulladékot: nem tudunk vele mást kezdeni, mint megpróbáljuk hermetikusan elzárni. Egyéb haszna pedig, hogy a medvetalpak esetében ezek az anyagok segítik az egyes hernyók és ízeltlábúak elleni védekezést. Az emberiség szempontjából pedig kifejezetten áldás, rengeteg ilyen növényi hatóanyagot használnak gyógyászati célból, a furanokumarinokat például a fototerápiában vitiligo pigmenthiány vagy pikkelysömör kezelésére.
Tanulmányait Tanít A Bölcsészettudományi Kar Grazban. Gondolatok A Festményeim Én Részt Vesz A Képzőművészeti Mivel A Korai Gyermekkorban. A Színek Mindig Is Elbűvölt, Különösen A Vörös. Én Leginkább Csodálni Színek Gustav Klimt És Friedensreich Hundertwasser. Az Ábrákon Csodálom A Vonal Egon Schiele. Mélyen Gyökerező Osztrák Hagyomány Festmény.
A növényekről, méreganyagaik élettani hatásairól és a védekezésről Dr. Török Pétert, a Debreceni Egyetem növényökológus professzorát és Dr. Béni Szabolcsot, a Semmelweis Egyetem Farmakognóziai Intézetének igazgatóját kérdeztük. Lágyszárú óriások keletről A kapor távoli és gigászira nőtt "rokonairól" van szó, az ernyősvirágzatúak rendjének medvetalp nemzetségébe világszerte mintegy 20 fajt sorolunk. A kisebb termetű, 1–1, 5 méteres közönséges medvetalp például őshonos növényünk, gyakran belefuthatunk, kellemetlen illatú, akár tenyérnyi fehér, ernyős virágzatáról és erősen tagolt, öblösen karéjos, fűrészes szélű leveleiről könnyű felismerni. Gyógynövényként is alkalmazzák. Létezik azonban három ikonikus, keleti súlyponttal elterjedt faj, mint a perzsa, valamint a már említett kaukázusi és a Szosznovszkij-medvetalp (nevét a fajt Grúziában felfedező botanikusról, Dmitrij Ivanovics Szosznovszkijról kapta). Nevük jól mutatja eredetüket, ám egyik sem maradt kizárólag az őshazájában: a perzsa medvetalp főleg Skandináviában okoz problémákat, míg a másik kettő Európa más tájain, így hazánkban is jelen van.
Mivel a növény gyorsan és nagyra nő, a volt szovjet tagköztársaságokban elterjesztették, kiváló takarmánynak vélelmezve. Ennek nyomán került be hazánkba is először. Amikor belátták a kudarcot (a tehenek teje például keserű lett tőle), egyszerűen magára hagyták. Ma is jókora állománya van szerte az egykori tagköztársaságokban a Baltikumtól Fehéroroszországon át Ukrajnáig, és mivel északkeleti szomszédunkban ma sem irtják, a magok a Tiszán jutnak el hazánkba. Ebből következik az is, hogy itthon elsősorban a Felső-Tisza vidékén telepszik meg, ráadásul állandó a magutánpótlás. Jó hír viszont: Mindkét fajnak magas a víz- és fényigénye, ami limitálja a magyarországi terjedésüket, megtelepedésre kisebb-nagyobb vízfolyások közelében, csapadékosabb klímájú dombvidéki területeken valamint a hazai középhegységekben lehet számítani – emeli ki a professzor. Aktív és szakszerű beavatkozással nem reménytelen az ellenük folytatott küzdelem, de erről kicsit később, most nézzük, miért érdemes nagy ívben elkerülni – sőt, a hatóságoknak is bejelenteni – ezeket az inváziós lágyszárúakat.