A Titok A Vonzás Törvénye
[4] A vonzás törvénye hívei szerint a "törvény" nem a tudományos értelemben értendő, hanem hasonló például a karma törvényéhez. A vonzás törvényét az orvostudományban is alkalmazták. 1990-ben Bernie Siegel kiadott egy népszerű könyvet, amelyben azt állítja, a betegség erősen összefügg a beteg képzeletével. Siegel elsősorban azt hangsúlyozta, hogy aki meg akar gyógyulni, annak egészségesnek kell éreznie magát. [7] Siegel írásait az orvostudomány visszautasította. [8] Robert Sapolsky Standford neuroendokrinológus professzor jóindulatú üres fecsegésként említi Siegel nézetét. [9] Napjainkra populárissá vált az elmélet, már az élet számos területén hivatkoznak a vonzás törvényére, hétköznapi és ismert emberek utalnak rá úgy, mint a sikerük okára. Létrejöttek klubok, internetes közösségek a vonzás törvényét tanulmányozók összefogására. A Mentális Masszázs elnevezésű masszázstechnika pedig kifejezetten a vonzás törvényének mindennapi, sikeres alkalmazását elősegítő módszerként vált ismertté.
A vonzás törvénye – Wikipédia
Nyolc hónap múlva bemutattuk a filmet. " Titok nem más, mint a vonzás törvénye. Érdekes módon, többen ismerik, mint alkalmazzák. A törvény annyit jelent, hogy a sikereink elérése érdekében közvetítjük a pozitív energiáinkat az univerzum felé. A vonzás törvénye, az univerzum leghatalmasabb ereje. Ennek segítségével, bármit el tudunk érni az életben, amit akarunk. Az interneten emberek százai osztották meg, miként változtatta meg az életüket a pozitív gondolkodás. Sokan érdeklődnek az iránt, hogyan tudnák elérni a leghamarabb, hogy megváltozzon az életük. Ez beletelhet napokba, hetekbe, akár évekbe is. A lényeg a kapcsolat az univerzummal. " Az univerzum számára nem létezik idő, és nem léteznek méretek. Egy dollárt épp olyan könnyű megteremteni, mint egymilliót. " A könyv több nyelven is megjelent. A filmet Drew Heriot rendezte, producere volt, az írónő Rhonda Byrne és Paul Harrington. A film e törvénnyel kapcsolatos interjúkból és jelenetekből áll. Én hónapokkal ezelőtt ismertem meg a titkot.
Szerintük a gondolatoknak olyan energiájuk van, ami a mágnesességhez hasonlóan vonzó energiával bír. [2] Ahhoz, hogy irányítani tudjuk ezt az energiát, négy dolgot kell gyakorolnunk: [6] Tudnod kell, hogy valójában mire vágysz, és kérd azt az univerzumtól. (Az Univerzum fogalmát tágan használják: teremtőként, Istenként vagy bármi másként is felfogható. ) Összpontosítsd az érzelmeidet a kívánt dologra, és érezz hálát, lelkesedj érte. Viselkedj és érezz úgy, mintha már megtörtént volna a kívánt dolog. Légy nyitott, és fogadd el, amit kapsz. Ha az ember arra gondol, hogy mije nincs, akkor a hiányból fog még többet kapni; ezt a negatív gondolatoknak köszönheti. [6] A tudósok kritikusak az ellenőrizhetőség hiánya miatt, és mert a bizonyíték gyakran anekdotaszerű. [7] A "törvény" elnevezést és a modern tudományra való utalásokat is nehezményezik, mivel bár az agyhullámok valóban léteznek, és elektromos jeleket bocsátanak ki, a kvantumfizika nem úgy viselkedik, ahogy a vonzás törvénye hívei állítják.
A vonzás törvénye széles körben használt ezoterikus fogalom. Alapelve, hogy minden gondolat rezgéseket bocsát ki és a hasonló a hasonlót vonzza. A vonzás törvénye egyszerűen megfogalmazva: minden gondolat valósággá válik. Azt a dolgot, amelyre gondolsz – legyen az akár jó, vagy akár rossz – vonzod magadhoz, és így elérheted. Ha az ember túl sokat gondol rosszra, akkor gyakrabban történnek vele rossz dolgok, ezért jó, ha pozitívan gondolkodunk, mivel a jó dolgokat ugyanúgy magunkhoz vonzhatjuk, mint a rosszakat. A kifejezésnek több definíciója is van. A 19–20. század fordulóján úgy képzelték el, hogy fizikai hatása van az anyag alakulására. [1] A mai felfogás szerint a vonzás törvénye azt jelenti, hogy az emberek gondolatai irányítják életük valóságát, akár tudatában vannak ennek, akár nem. Az elmélet szerint a gondolatoknak teremtő ereje van: amire gondolunk, és hisszük, hogy ez lehetséges, az valósággá válik. A gondolatok lehetnek tudatosak vagy tudattalanok. [2] [3] A vonzás törvénye a 2006 -ban megjelent A titok című filmmel és az Ábrahám tanításai című könyvvel került be a köztudatba.
- A titok a vonzás törvénye 7
- A vonzás törvénye – Wikipédia
- Széchenyi istván általános iskola bonyhád
- A titok a vonzás törvénye 6
- A magyar nyelv eredete és rokonsága ppt
A titok - A vonzás törvénye - YouTube
1906-ban William Walker Atkinson (1862–1932) használta a kifejezést New Thought Movement című könyvében. [17] Atkinson a New Thought magazin szerkesztője volt, [18] tanulmányozta a hinduizmust és több mint 100 könyvet írt vallásos és spirituális témában. Az ezt követő évben Elizabeth Towne, a The Nautilus című magazin szerkesztője kiadta Bruce MacLelland Prosperity Through Thought Force (Jólét a gondolat erejével) című könyvét, melyben a szerző egy mondatba sűrítette bele az elvet: Az vagy, amit gondolsz, nem pedig aminek hiszed magad. [19] A "vonzás törvénye" kifejezés megjelent más teozófus gondolkodók írásaiban is: William Quan Judge -éban 1915-ben, [20] Annie Besantéban 1919-ben. [21] A 20. század közepétől a 2000-es évek elejéig számos szerző különböző nevekkel emlegette az elvet: pozitív gondolkodás, szellemi tudomány, pragmatikus kereszténység, gyakorlati metafizika, isteni tudomány stb. [2] [22] A 20. század közepén többek közt Sri K. Parvathi Kumar (1942) [23] és Alice Bailey (1942) [24] [25] [26] valamint Florence Scovel Shinn (1925) is használta a kifejezést.