109. oldal A végén nem számít semmit a világ. Csak az számít, ami a szívünkben marad. 172. oldal Barátok voltunk, tehát nem pajtások, nem komázó suhancok, nem bajtársak. Barátok voltunk, s nincs semmi az életben, ami kárpótolni tud egy barátságért. 14. fejezet A dolgok ezen a napon végre szólani kezdettek hozzám, valami történt, az élet megszólalt. S ilyenkor nagyon kell figyelni, gondolom. Mert az élet különös jelbeszéde mindennel szól hozzánk ilyen napokon, minden figyelmeztet, minden jel és ábra, csak meg kell érteni. A dolgok egy napon megérnek és válaszolnak. Két ember, egy férfi és egy nő között végül mindig olyan szánalmasan egyforma a "miért" és a "hogyan"... Megvetnivalóan egyszerű képlet ez. Mindig azért és úgy, mert éppen lehetett és megtörtént, ennyi az igazság. Nem érdemes firtatni a részleteket a végén. 122. oldal Egy ember elkövethet hűtlenséget, aljasságot, igen, a legrosszabbat is, gyilkolhat, s belülről tiszta marad. A cselekedet még nem az igazság. Mindig csak következmény.
Már minden kellék megvolt, a dolgok a helyükön, gyertya meggyújtva, miatyánk elmondva... csend. Ahogy a gyertya füstje felszállt a levegőbe, megelevenedett Márai regénye, A gyertyák csonkig égnek. Eszembe jutott az ebből készült film is, amelyik névrokonomnak, Agárdi Gábornak, a nemzet színészének utolsó szerepe volt. Mint a haldokló oroszlán, aki még utoljára összeszedve minden erejét elkap egy antilopot, úgy formálta meg ő is szerepét, aztán ahogy az oroszlán elballag a szavanna legcsendesebb zugába meghalni, úgy tűnt el ő is a gyertyák füstjében... huss. A filmben és a műben két öreg barát találkozik ismét. Talán véletlen, talán a sors akarta így – és mindkettőjük élete megváltozik. Belekerülnek egy körforgásba, végbemegy egy ciklus, már egyikük sem az az ember, aki a találkozás előtt volt. Aztán útjaik szétválnak, de eltesznek egy darabot a másik szívéből, lelkéből, amit nem vehet el tőlük senki, ami örökre megmarad. Megbeszélik nézeteltéréseiket, kibeszélik azt a nőt, akibe fiatalon mindketten szerelmesek voltak, aki miatt egykoron eldobták egymás barátságát.
Történet Márai Sándor világsikerű regénye a késői leszámolás drámája. Két fiatal katona, két testi-lelki jó barát negyven évvel ezelőtt – és két gyanakvó, megkeseredett, lelkiismeretfurdalásokkal teli öregember most. A két dátum között az üresség. Nem találkoztak a negyven év alatt, egyikük a trópusokon katonáskodott, a másik a katonai szolgálat letelte után ült csak kastélya könyvtárában, és a spalettákat bámulta. De most találkoznak, és kezdődhet a leszámolás. Mi történt akkor, azon a negyven évvel ezelőtti napon? Miféle halálos bűn követel most tisztázást? A kérdések, szenvedélyek mögött egy halott: Krisztina, egyikőjük szeretett felesége. Hasonló szenvedély volt a két barát részéről akkor, ugyanezen nő iránt. Az egyik csalt és menekült, a másik maradt, de nem nyújtott kezet a bajban Krisztinának. Most mindketten szembesülnek az árulással. Most, amikor már elfogytak a gyertyák. Csonkig égnek. Jobb ha tudod: a Filmtett nem videómegosztó, videóletöltő vagy torrentoldal, az oldalon általában a filmek előzetesei nézhetőek meg, nem a teljes film!
Márai Sándor amerikai emigrációja alatt írt egy dialógust, egy változatot, A gyertyák csonkig égnek című regénye alapján. Május 29-én Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek (Parázs) című, Dömölky János rendezte produkció 100. előadását nézheti meg a nagyérdemű a debreceni Csokonai Színházban. A gyertyák csonkig égnek Márai Sándor amerikai emigrációja alatt írt egy dialógust, egy változatot, A gyertyák csonkig égnek című regénye alapján. A debreceni előadás szövege főleg ebből, valamint a regény rövid részleteiből épül fel. Emigrációja alatt Márait haza nélkül, a visszatérés teljes reménytelenségének tudatában kétségek gyötörték afelől, hogy egyáltalán képes-e még az írásra, valamint, hogy miről kellene még számot adnia. Több lehetséges téma közül a Naplóban felmerült egy színmű megalkotása is. "Színdarabokat írni, tehát élni egy műfaj lehetőségeivel, amelynek keretében nem kell "mesélni" sem "leírni", sem indokolni – csak elmondani és megtenni a cselekményt, rögtön, közvetlenül. Sietnem kell, nincs már időm mesélni. "
A könyv elolvasása után alaposan át tudja értékelni az ember az életét. Vajon kiben bízhatunk meg? Megsértettek, becsaptak, elárultak? Vagy valakit én bántottam meg, árultam el? "A gyertyák csonkig égnek" című regény, különös történet. A regényben megjelennek az alapvető emberi kapcsolatok: barátság, szerelem, házasság, szülő-gyermek viszony. Márai szerint mindegyik viszonyban a legfontosabb a valódi szeretet. Ha ez érezhető, akkor "a világban minden összetartozik ". A regény egyik fő kérdése, hogy bűnös-e Konrád. Bűntudattal érkezik, mégis tiszta lelke van. Az élet elment, s öregségük egyetlen célja már csak a túlélés. Nem vádolják egymást. A fő motívum a gyertya, mely hol magas lánggal lobog, hol pislákol, végül csonkig ég. Jól felépítette Márai azt a feszültségkeltést, ami aztán idővel kitisztul. A mondanivaló talán aktuálisabb, mint valaha: a barátságot, hűséget, árulást helyezi középpontba, feladva a leckét a mai embernek is. A történet női szereplője, - aki körül az egész történet szövődik, próbára tette az igaz férfibarátságot - úgy van jelen a műben, hogy végig hiányzik belőle.