Szakszótár alapján 14. Fogalom meghatározások az Mvt-ben 14. Fogalom meghatározás a Segédletben 14. Fogalommeghatározások munkaegészségügyi jogszabályokban 14. Fogalom meghatározások az MSZ ISO 45001:2018 szabványban 14. Munkahelyi kockázatértékelésre vonatkozó fogalmak példákkal 14. Munkahelyi kockázatértékelés 14. A kockázatértékelés elvégzésének szükségessége és gyakorisága 14. A kockázatértékelés módszere 14. A munkahelyi kockázatértékelés elemei 14. A kockázatok minőségi és mennyiségi értékelése 14. Az intézkedési terv és megvalósulása 14. Kockázat kommunikáció 14. Egyes munkakörülményi tényezők speciális biztonsági és kockázatértékelési követelményei 15. A munkavédelem munkáltatói belső ellenőrzése 16. Munkahelyi balesetek 16. Rendellenességek, veszélyhelyzetek, veszélyeztetés, balesetek 16. Munkaképtelenséggel nem járó sérülések a munkahelyeken 16. Munkabalesetek 16. Munkabalesetek azonnali jelentése 16. Munkabalesetek kivizsgálása 16. Munkabalesetek nyilvántartása 16. A munkabaleseti jegyzőkönyv megküldése 16.
Ez a kötelezettség a munkáltatót attól függetlenül terheli, hogy a munkavállalók, vagy a szakszervezet a választást kezdeményezik-e. A munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés fő szabályait, az ehhez tartozó technikai előírásokat továbbra is az Mvt. 70-79. §-a tartalmazza, ezek most részben módosultak, illetve kiegészültek két új §-al, amelyek közül az Mvt. 82/D§ d) pontja a munkavédelmi képviselő akadályoztatása és jogainak gyakorlása miatti hátrányos intézkedés esetében kiszabható közigazgatási bírságról intézkedik, illetve az Mvt. 90. §-a a választások megtartásának határidejét írja elő. (Ahol eddig nem tartottak választást, és az új szabály szerint ez kötelezővé vált, ott a törvény hatályba lépését követő 6 hónapon belül meg kell tartani a választást, tehát a végső határidő 2017. január 8. ) A témával kapcsolatos egyes részletszabályok tekintetében az Mvt. a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényre (továbbiakban: Mt. ), illetve más jogszabályokra hivatkozik. Azoknál a munkáltatóknál, ahol a munkavédelmi képviselők már a törvénymódosítás előtt megválasztásra kerültek, ott a meglévő munkavédelmi képviselők mandátumának lejártáig nem kell új választást tartani, ahol viszont még nincsenek munkavédelmi képviselők ott a választást 2017. január 8-ig meg kell tartani.
(4) 72 A munkavédelmi hatósági ellenőrzés során a munkáltatónak kell bizonyítania a tevékenység megkezdésének tényét, időpontját.
MüM rendelettel egységes szerkezetben (99 kB) 2016. 07. 08. 11/2003. ) FMM rendelet az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról (49 kB) 2016. 09. 30/1996. 6. ) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről (31 kB) 2016. 01. 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól (45 kB) 2016. 05. 20. 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról (30 kB) 2017. 01 10/2016. (IV. 5. ) NGM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről (285 kB) 2016. 06 51/2013. ) NFM rendelet a radioaktív anyagok szállításáról, fuvarozásáról és csomagolásáról (27 kB) 2016. 04. 05. 71/2015. (III. rendelet a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről 2016. 01. 4/2011. (I. 14. ) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről (38 kB) 2016.
Jogszabály értelmezése 2. A jogrendszer és tagozódása 2. Jogérvényesülés 2. Jogalanyok 2. Jogkövetés 2. A jogalkalmazás – a jog érvényesítése 2. A jogalkalmazás formái 2. A jogalkalmazás folyamata 3. A munkavédelem szabályozása az Európai Unióban 3. Az Európai Unió intézményrendszere 3. Az EU jogszabályai 3. Az európai jog sajátosságai 3. A közösségi jogforrások rendszere 3. A jogi aktusok címe 3. Jogharmonizáció 4. A munkavédelem szabályozása 4. A munkavédelmi szabályok sajátosságai 4. A munkavédelmi szabályok rendszere, szabálytípusok 4. A munkavédelem alapjogkénti meghatározása 4. A munkavédelem törvényi háttere 4. Rendeleti szint 4. Szabványok 4. Munkáltatói szabályozás 5. ) 5. A munkavédelem fogalma, az Mvt. célja 5. Az Mvt. A munkavédelmi törvény alapelvei 5. A védelem elve 5. A tripartizmus elve 5. A munkavállaló által értett nyelv használatának elve 5. A védelem kiterjesztésének elve 5. A munkavédelmi érdekvédelemhez való jog elve 5. Az együttműködés elve 5. Az adatok védelmének elve 5.
IV. Fejezet A MUNKÁLTATÓK ÉS A MUNKAVÁLLALÓK KÖTELESSÉGEI ÉS JOGAI AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEINEK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN 54.
Javító és megelőző intézkedések 16. Csokornyakkendő elemzés 16. Innovatív viselkedési biztonság 16. A munkabalesetek kommunikációja 16. Üzemi baleset – munkabaleset – úti baleset 16. Mi az üzemi baleset? 16. Mi alapján minősíthető a baleset üzemi balesetnek? 16. Munkavégzéssel összefüggő balesetek 16. Úti balesetek 16. Mikor nem minősül a baleset üzemi balesetnek? 16. Az üzemi baleset bejelentése 17. Foglalkozási betegség, fokozott expozíció 17. Foglalkozási betegség, fokozott expozíció bejelentése 17. Foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció kivizsgálása 18. A munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés 18. Munkavédelmi érdekképviselet országos szinten 18. Munkavédelmi érdekképviselet munkáltatói szinten 18. A munkavállalókkal folytatott tanácskozás 18. A munkavédelmi képviselő 18. Munkahelyi munkavédelmi bizottság 18. Paritásos munkavédelmi testületet 19. A munkavédelmi hatóság 19. A munkavédelmi hatóság 19. A hatósági eljárást meghatározó szabályok 19. A munkavédelmi eljárás alanya: az ügyfél 19.
2016. július 08-án hatályba lépett a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt. ) módosítása. A módosítás szövege az "egyes foglalkoztatási tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról" szóló 2016. évi LXXIX. törvény 3. fejezetével (6-24. §) került kihirdetésre. A legnagyobb horderejű változások a munkavédelmi érdekképviselet szabályozási területén következtek be, erre való tekintettel, e témakörrel kapcsolatban, az alábbiakban külön tájékoztatást adunk. A legnagyobb horderejű változások a munkavédelmi érdekképviselet szabályozási területén következtek be, erre való tekintettel, e témakörrel kapcsolatban, az alábbiakban külön tájékoztatást adunk. Az új szabály szerint munkavédelmi képviselő választás kötelezettsége minden olyan munkáltatót érint, ahol a munkavállalók létszáma legalább húsz fő. (Az eddigi szabályozás szerint ez a kötelezettség csak a Munka törvénykönyve alá tartozó és legalább 50 munkavállalót foglalkoztató munkáltatókra terjedt ki. ) A választás lebonyolítása és a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége.
Munkavédelmi jog és eljárások - 5. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt. ) - MeRSZ Több száz tankönyv és szakkönyv egy helyen Online. Bárhol. Bármikor. Dudás Katalin, Koch Mária, Spiegel István Tartalomjegyzék - Tartalomjegyzék nem jeleníthető meg. - Munkavédelmi jog és eljárások Impresszum 1. Bevezető 2. Jogi alapismeretek 2. 1. Társadalmi normák – jogi normák 2. 2. Jogalkotás 2. A Magyarországon kiadott jogszabályok hierarchiája 2. 3. A jogszabály fogalma, elemei, jogszabály alkotás 2. A jogszabályok jellemzői 2. A jogszabály elemei 2. Felhatalmazás jogszabály alkotásra 2. 4. A jogszabály szakmai tartalmának és jogrendszerbe illeszkedésének biztosítása 2. 5. Előzetes hatásvizsgálat 2. 6. Indokolási kötelezettség 2. 7. A jogszabálytervezetek véleményezése 2. 8. A jogszabálytervezetek egyeztetése az Európai Unió intézményeivel, tagállamaival 2. 9. A jogszabály érvényessége 2. 10. Jogszabályok kihirdetése és megjelölése 2. 11. Jogszabályok jelölése 2. 12. A jogszabály hatálya 2.