A feldarabolt herceg Béla macsói herceg története a mi lett volna, ha típusú, felesleges kérdések körét gazdagítja, ugyanakkor érdekes képet ad a korabeli viszonyokról. IV. Béla király unokájáról van szó, aki 1250-ben született III. Rosztyiszlav kijevi nagyfejedelem és Árpád-házi Anna fiaként. V. István hirtelen halála (1272) után a gyermek IV. (Kun) László trónra emelésekor egyes tartományurak Bélát szerették volna királynak. Valószínű, hogy a László uralkodása alatt leépült királyi hatalom és a versengő főurak trónra is segítik, hiszen ellenkirályra akkortájt többször is igény mutatkozott, Béla pedig 1270-ben már a huszadik évét is betöltötte, így felnőttként kaphatta volna meg a koronát. 1772 novemberében, egy Nyulak-szigeti mulatozás közben viszont szóváltásba keveredett a Lászlóhoz éppen visszapártolt Kőszegi Henrikkel, aki szablyát rántott, és gyakorlatilag feldarabolta a huszonkét éves herceget. Maradványait testvére, a sziget kolostorában élő Margit (nem a későbbi szent) gyűjtötte össze, ott is temették el.
1290. j�lius 23. | Az utols� �rp�d-h�zi uralkod� koron�z�sa Szerz�:� Tarj�n M. Tam�s 1290. j�lius 23-�n koron�zt�k meg III. Andr�st (ur. 1290-1301), utols� �rp�d-h�zi uralkod�nkat, Ut�sz�l�tt Istv�n herceg egyetlen fi�t. A Velenc�ben nevelked� "utols� arany�gacska" uralkod�s�t a tr�nk�vetel�k �s a megn�vekedett hatalm� b�r�k elleni harc t�lt�tte ki, korai hal�la pedig z�rzavaros �llapotot id�zett el� Magyarorsz�gon. III. Andr�s sz�rmaz�s�val kapcsolatban m�ig vita folyik a t�rt�n�szek k�z�tt, ugyanis soha, senkinek nem siker�lt bebizony�tania, hogy a kir�ly val�ban II. Andr�s (ur. 1205-1235) unok�ja volt, mivel a kir�ly utols� gyermeke, Istv�n, nem sokkal hal�l�t k�vet�en sz�letett meg. Andr�s ekkor m�r k�zel j�rt 60. �let�v�hez, ez�rt a kort�rsakban is k�telyek mer�ltek fel az ut�sz�l�tt herceg sz�rmaz�s�val kapcsolatban; olyan h�resztel�sek is sz�rnyra kaptak, miszerint Istv�n v�r szerinti apja Estei Beatrix �ll�t�lagos szeret�je, Ampod fia D�nes n�dor volt. Az �rp�d-h�zi herceg anyj�val k�lf�ldre menek�lt, majd k�s�bb beh�zasodott a velencei Morosini csal�dba, �s feles�g�t�l, Tomasin�t�l egy fi�gyermeke sz�letett, akit – nagyapja ut�n – Andr�snak neveztek el.
Ekkoriban állandósult Magyarországon a feudális anarchia, amelynek két fő ismertetőjele a tartományurak versengése és a királyi hatalom meggyengülése. László királynak az egyébként sem túl boldog gyerekkorát törte ketté a fejlemény, hogy tízévesen királlyá koronázták. Bár a nehéz belpolitikai helyzet ellenére uralkodása első időszakát kedvező külpolitikai fordulatok is kísérték, nemhogy az uralkodáshoz, de a magyarokkal való találkozáshoz sem igazán volt kedve, ezért ideje nagy részét a kunok közt töltötte, akikkel anyja révén rokonságban volt. Átvette a kunok öltözködését, szokásait. Amikor 1290-ben meghalt, két lehetőség állt a magyar politikai élet szereplői előtt. "Hagyják kihalni" az Árpád-házat, megvárják, melyik európai uralkodóház szerez érvényt a távolabbi rokoni kapcsolatokon keresztül a magyar trónigényére, és megpróbálnak valamit kezdeni az új helyzettel. Vagy szemet hunynak az ötven évvel korábbi kérdőjelek fölött, amelyek a Velencébe szakadt András herceg apjának, Istvánnak a vitatott vérvonaláról szólnak, és egy újabb fiatal, viszont legitim királlyal szemben próbálják megtartani hatalmukat és birtokaikat.
III. Andr�s egyed�l a k�znemesi t�megekben �s a kl�rusban b�zhatott, r�juk t�maszkodva h�vta �ssze azt�n az 1290. �vi �budai orsz�ggy�l�st, ahol 31 cikkelyb�l �ll� dekr�tumot adott ki. A kir�ly az oklev�l �rtelm�ben orsz�gtan�csot szervezett a legf�bb egyh�zi �s vil�gi m�lt�s�gokb�l, az oligarch�k befoly�s�t pedig �gy igyekezett ellens�lyozni, hogy a legf�bb poz�ci�k bet�lt�s�t a k�znemesi t�megek hozz�j�rul�s�hoz k�t�tte. Andr�s megtiltotta �r�k�lhet� tiszts�gek �s eg�sz v�rmegy�k eladom�nyoz�s�t, �s el�ir�nyozta a szedett v�mok �s kor�bban szerzett birtokok fel�lvizsg�lat�t. B�r az uralkod� megfelel� eszk�z�ket v�lasztott helyzete jav�t�s�ra, ahhoz m�r nem volt elegend� ereje, hogy a fenti int�zked�seket v�gre is hajtsa. A b�r�i fam�li�k burkoltan, majd ny�ltan is fell�ptek ellene, �s els�sorban diplom�ciai elszigetelts�g�t haszn�lt�k ki. B�r Andr�s koron�z�sa �rv�nyes volt, a t�rs�gben nem akadt olyan dinasztia, mely ne �ll�tott volna ellene tr�nk�vetel�ket: k�t legjelent�sebb ellenfele a sv�jci Habsburg �s a francia Anjou csal�d volt.
Szent István Stróbl Alajos által megmintázott szobra a budai Mátyás-templom mellett. István életműve tartósnak bizonyult Forrás: Wikimedia Commons/Stóbl Alajos Ebben pedig hervadhatatlan történelmi érdemeket szereztek az Árpád-házi királyaink. Ez volt a magyar történelem egyik legjelentősebb korszaka István a fiára, Imre hercegre akarta hagyni a trónt, de a trónörökös korai halála miatt végül az unokaöccsét, Orseolo Pétert tette meg utódjának. I. Péter 1038-ban történt trónra lépése után gyakorlatilag az egész Árpád-kort végig kísérték a trónöröklés rendjének tisztázatlansága miatti trónviszályok. Szent Imre herceg oltárképe, Vastagh György festménye. Imre herceg halála miatt Orseolo Péter követte Istvánt a trónon Forrás: Wikimedia Commons Az elsőszülött öröklésén alapuló korabeli európai trónöröklési rend, a primogenitúra az Árpád-ház évszázadai alatt sohasem érvényesült teljes következetességgel, ami számos, a shakespeare-i királydrámákra emlékeztető trónviszályhoz, udvari pártütéshez vezetett.
(Szent) István 1001. január elsejére tett megkoronázásától III. András király Budán, 1301. január 12-én bekövetkezett haláláig terjedő időszakot tekinti az Árpád-házi királyok korának, jóllehet, a hagyomány Árpád nagyfejedelem apját, Álmos vezért (858-859) tartja a dinasztia első uralkodójának. A történelmi hagyomány Álmos vezért tekinti az Árpád-dinasztia megalapítójának Forrás: Wikimedia Commons/Tulipán Tamás Az Árpád-házhoz sorolt 28 uralkodó közül egyik sem használta dinasztiájukra ezt az elnevezést, ami csak a 18. század végétől, a kor neves történésze, Pray György munkássága nyomán - Pálma Károly Ferencnek köszönhetően - bukkant fel a magyar történetírásban. Az Árpád-ház "arany ágacskája", III. András király volt a dinasztia utolsó uralkodója Forrás: Wikimedia Commons/Antoni Boys A korai források sem egységesek a dinasztiaalapító személyét illetően; Bíborban született Konstantin bizánci császár 952-ben írt "A birodalom kormányzásáró l" című könyvében Árpádot nevezi meg a magyarok első uralkodójának, ezzel szemben Anonymus (P. mester) III.